Könyvek és képregények mozgóképes adaptációi - Kész őrület van az iparágban!
- Dátum: 2019. november 19. 10:17
- Szerző: MoziStar
- Forrás: HBO
November 4-én debütált az HBO GO-n a Philip Pullman nagy sikerű regényfolyama alapján készült Az Úr sötét anyagai című sorozat. A premier alkalmából az HBO exkluzív sajtóreggelit szervezett, ahol
szakértők beszélgettek könyvek és képregények mozgóképes adaptációiról.
Gyárfás Dorka (újságíró) volt az esemény moderátora, aki bevezetőjében megemlítette, hogy ugyan a filmes adaptációk történelme gyakorlatilag egyidős a mozi megszületésével, a sorozatok formájában való feldolgozások az utóbbi években szaporodtak meg. A meghívott szakértők egyetértettek abban, hogy ez a jelenség többek között annak folyománya, hogy korábban sosem látott éhség van a tartalomra. Kovács Gellért (filmkritikus) szerint a sorozat formájában történő adaptációk felvirágzása köthető a Trónok harca őrületes sikeréhez is, ami korántsem volt borítékolható. Ugyan a regényfolyamnak volt rajongótábora, de közel sem akkora, hogy biztos legyen a bombasztikus nézettség, ráadásul kockázatos volt egy olyan történetet kisképernyőre vinni, amiben például megölik a főhőst. „Kiderült, hogy az emberek vevők arra, hogy egy ilyen kegyetlenebb narratívával szembesüljenek, ez valamilyen szinten áttörés volt.”
Tasnádi István (aki többek között az Aranyélet című elképesztő karriert befutott magyar HBO-sorozat forgatókönyvírója volt) kicsit korábbra datálja a tendencia kezdetét, véleménye szerint a '90-es évek technológiai fejlődése generálta ezt, egész pontosan a kábeltévék megjelenése, a digitális képrögzítésben rejlő új lehetőségek. Rengeteg csatorna lett, ami miatt versenyhelyzet alakult ki a piacon, egy idő után pedig világossá vált, hogy az egyedi, saját tartalom fogja odavonzani a nézőket a különböző adókra. A szót Kovács Gellért fűzte tovább, aki szerint amiatt, hogy manapaság számtalan felületen nézhetünk történeteket, egyfajta „fantoméhség alakult ki” bennünk, a minket körülvevő, szinte korlátlan tartalom miatt. Észrevétlenül felébred az igény, hogy „egyfolytában szórakoztassanak” – értett egyet Gyárfás Dorka. Tasnádi szerint érezhetünk frusztrációt a túlzott kínálat miatt, de szerinte történetéhség évtizedekkel ezelőtt is jellemző volt, a különbség, hogy akkor monopolizált volt a piac („néztük az Onedin családot mindannyian!”).
A vendégek felhívták a figyelmet arra, hogy az adaptálás egy álkényelmi helyzet. Egyrészt a sorozatfejlesztőknek nem a nulláról kell építkezniük, ráadásul egy olyan alapműre támaszkodhatnak, ami már bizonyított korábban. A jelenség szakterminusát Angyalosy Eszter (aki korábban dolgozott forgatókönyv-fejlesztőként az HBO-nak, a Librinél pedig főszerkesztői pozícióban is volt, tehát mindkét oldalon van tapasztalata) árulta el: pre-sold, azaz az adott széria az előtt „el van adva”, hogy elkészült volna, hiszen már megvan a közönsége. Emellett a döntéshozók szívesebben bólintanak rá olyan sorozatra, ami könyvből készül, hiszen az adott történetre korábban már egy másik szakember is igent mondott, csak a könyviparban. Ez egyfajta felelősségmegosztás – biztosan senki nem tudhatja, mi lesz sikeres, de megnyugtató érzés, hogy az adott műben több ember hisz annyira, hogy pénzt fektessen bele. „Kész őrület van az iparágban” – fogalmazta meg Angyalosy azzal kapcsolatban, hogy a könyvkiadók pedig igyekeznek olyan alapanyagot találni, amiből remélhetőleg jó film vagy sorozat készülhet, hiszen az adaptálás támogatja majd az eladást.
Ha pedig kapsz egy fülest, hogy egy regényt olvas egy nagyobb filmstúdió, akkor meg kell venni a jogait, mert később már nem, vagy csak sokkal drágábban tudod – így lehet akár 30 országos eladásokat generálni egy elsőkönyves író ismeretlen kötetének is. Mindezek mellett kockázatot is jelent a mozgóképes formába öntés (ezért csak álkényelmi a helyzet), hiszen az olvasóknak határozott elképzelésük van arról, hogyan is kellene az adott alapanyagot elmesélni. A másik problémakör – ahogy Kovács Gellért fogalmazott – az, hogy „a legvastagabb könyv is véget ér valamikor”, márpedig ha nagyon sikeres egy sorozat, a készítők azt szeretnék, hogy folytatódjon (példaként többek között A szolgálólány meséjét és a Hatalmas kis hazugságokat említette, amelyek esetében a sorozatkészítők szőtték tovább a történetet).
Fejleszd a túlélőkészséged, nézz HBO GO-t!
Angyalosy kitért a film- és sorozatnézés izgalmas biológiai-pszichológiai aspektusára is. Kísérletek bizonyítják: azzal, hogy történetet fogyasztunk, az egyik legfontosabb túlélőkészségünket gyakoroljuk, mégpedig hogy különböző szituációkban kiszűrjük az ingereket, amikre reagálnunk kell és kiválasztjuk rájuk a megfelelő reakciót, majd teszteljük, hogy működött-e a dolog. Ez a folyamat megy végbe egy jó és kielégítő történet átélésekor, ami közben az agyunk hormonkoktéllal jutalmaz bennünket – e miatt pedig kialakulhat valódi fizikális addikció. Az streaming történetfogyasztási felület ezt a jelenséget aknázza ki, tudatosan kezdtek el dolgozni egy olyan narratíván, ami erre a függőségre játszik rá, elősegíti a binge watchingot, azaz sorozatdarálást.
HBO könyvadaptációk - Beszélgetés szakértőkkel
