Pontosan ma 75 éve látott napvilágot Batman karaktere a Detective Comics 27. számának The Case of the Chemical Syndicate című sztorijában. Ennek az volt az előzménye, hogy 1938-ban Superman, vagyis az első szuperhős megjelenése elképesztően sikeresnek bizonyult az Action Comics oldalain, így a szerkesztők újabb haosnló karaktereket akartak bevezetni. Bob Kane az általa akkor még Bat-Man néven emlegetett figura megalkotásának ötletét Da Vinci egyik denevért mintázó rajzától kölcsönözte. A karakter megalkotásában továbbá hatalmas szerepe volt a Zorro jele című filmnek, ugyanis ennek alapján egy emberfeletti képességekkel nem rendelkező, akrobatikus hőst képzelt el. A jelmez megalkotásakor a The Bat című színdarab alapján készült mozifilm főgonoszának denevérruháját vették alapul. A vázlatait először Bill Finger-nek mutatta meg, állítólag ekkor még sokban hasonlított Superman megjelenésére, vörös harisnyát és csízmát, domino formájú szemfedőt és két denevérszárnyat viselt.

Innentől kezdve együtt kezdétk finomítgatni a figurát, lecserélték a szrányakat köpenyre, a maszkot pedig csuklyára, melynek tetejét denevért idéző fülek díszitik. A titkos személyazonosság és az állarcos igazságosztó ötlete szintén Zorro karakteréből jött, de kiegészítették azt egy csipetnyi Sherlock Holmes-szal és az Árnyékkal. A Bruce Wayne nevet a skót király, Robert Bruce, valamint az amerikai hadsereg vezetője, Anthony Wayne nevének összemosásából kapta, míg kinézetét Kane magáról mintázta. Úgy érezték, olyat alkottak, ami csak sikeres lehet, de a főnökük, Jack Liebowitz nem volt erről meggyőződve, végül mégis zöld utat adott a Denevérembernek. 

Végül a mindössze hat oldalas történet valóban sikeresnek bizonyult, de a történeté írását elvették Finger-től és Gardner Fox vette át munkáját, aki rövid közreműködése során olyan elemekkel gazdagította a szuperhős mitoszát, mint a fegyveröv, vagy a denevér mintájú járművek. Batman eredetörténetét csak akkor mesélték el, amikor Finger végre visszatérhetett a projekthez, közel fél évvel a figura első megjelenése után. A történeteket főleg a kor ponyvairodalma (azon belül is az Árnyék), James Cagney és Humphrey Bogart gengszterfilmjei, Lugosi Béla Drakulája, valamint a Fantom és a Dick Tracy képsorai befolyásolták a legnagyobb mértékben. Kane szokatlan beállításai, torzított perspektívája, erős árnyékolásai már-már expresszionista, filmes hatást értek el. A képregény óriási siker lett, megjelenése után egy évvel Batman önálló kiadványt kapott.

Az 1940 tavaszán megjelenő első számban debütált Joker és a Macskanő is, de a történet a kiadó szerint túl kegyetlen lett, ezért megtiltották, hogy a főszereplő lőfegyvert használjon, továbbá a természetfeletti részeket is visszavették. A Detective Comics 38. számában a további enyhülés reményében bevezették Batman társának, Robinnak a karakterét, aki vidám fellépésével és színesz öltözékével megduplázta az eladásokat. 1941-ben tovább nőtt a karakter népeszerűsége, egy harmadik újságban, a World's Finest-ben is megjelentek róla történetek.

A második világháború után lankadt az érdeklődés a szuperhősök iránt, Batman azonban ezt is túlélte, tovébbra is a világ egyik legnépszerűbb kitalált szereplője maradt, így több másik képregényt is vele akartak eladni. a Superman 76. számában először szerepelt egy történetben a két szuperhős, majd ennek sikerét követően a World's Finest hasábjain rendszeresen tűntek fel együtt 1954-től.Fredric Wertham Seduction of the Innocent című munkája fordulópont volt a képregények történetében, ugyanis nyíltan bírálta Batman és Robin kapcsolatának homoszexuális töltetét és a fiatalokra gyakorolt negatív hatását hírdette. Ennek hatására a kiadók elkezdték cenzúrázni műveiket, egyre több női karaktert vezettek be a történetbe és létrehozták az úgynevezett Batman-családot, hogy elkerüljék ezt a látszatot, valamint egyre inkább a sci-fi közegébe kezdett eltölódni a történet stílusa, nehogy utánozni próbálják.

1960-ban kísérleti jelleggel újralakottak pár régi hőst és Batman vezetésével a The Brave and the Bold 28. számában megalapították az Igazság Ligáját, de ez sem volt elég, 0964-re ismét hanyatlani kezdett az érdeklődés a figura iránt, így Julius Schwartz szerkesztőt bízták meg Batman újraértelmezésével, aki visszatért az eredeti koncepcióhoz, elhagyta a fantasztikus elemeket, semmisnek tekintette a Batman-családot és újra a detektívtörténeteket vette alapul, hogy egy jóval valóságosabb hőst csináljon a Denevéremberből, olyat, amilyennek Kane eredetileg is elképzelte. 

Már a Batman képregények felfüggesztésén gondolkodtak, amikor a Fox és az ABC úgy döntött, hogy tévésorozatot indít a szuperhős történetéről Adam West és Burt Ward főszereplésével. Az első epizódot 1966-ban vetítették és óriási siker lett és a képregényekre is jelentős hatással volt, gyakorlatilag megnövelte azok eladási számát és Batman minden idők legsikeresebb szuperhőse lett. A denevérláz miatt a képregények is követni kezdték a sorozat túlzó és ironikus stílusát, de hamar alább hagyott az érdeklődés, a harmadik évad után leállították a műsort, így újra visszaesett az olvasottsága a füzeteknek. Végül 1969-ben megölték Robint és Batman újra magányos hőssé vált.

A hetvenes évek elején újra arra a következtetésre jutottak, hogy vissza kell térni a klasszikus, sötét detektíves történetekhez és egyre inkább a kor társadalmi problémáira kezdtek koncentrálni, mint például a radikális csoportok egyre nagyobb megjelenésére. Az újabb mélypont után csökkentették a kiadványok oldalszámát, melynek köszönhetően ismét Batman került a középpontba a mellékszálak helyett, a korábban külön létező történetek egyre összefüggőbbek, komplexebbek lettek. A központi téma egyre inkább a főhős kettős élete lett és a történetek is egyre inkább összekapcsolódtak, a Batman és a Detective Comics szinte egy újsággá vált. 

A sorozat megújítása Frank Miller nevéhez köthető, aki 1986-ban megjelentette az egész képregény műfaját felfrissító, minden eddiginél sötétebb és brutálisabb A sötét lovag visszatér című művét, mely újra sikeressé tette a figurát. Ennek köszönhetően Miller a karakter eredetét is átdolgozta a Az első év című művében, így a történet jóval sötétebbé és összetettebbé vált, mint előtte valaha. Végül ez a siker oda vezetett, hogy Tim Burton rendezésében 1989-ben elkészülhetett az első mozifilm a szuperhősről, amely már ezt a komor stílust követte. A karakter azóta is töretlen népszerűségnek örvend és sorra jelennek meg a róla készült filmek, rajzfilmek és továbbra is folyamatosan készülnek az újabb és újabb képregények. Legközelebb 2016-ban láthatjuk majd a vásznon, Adam West, Michael Keaton, Val Kilmer, George Clooney és Christian Bale után ezúttal Ben Affleck ölti magára a denevérjelmezt Zack Snyder 2016-ban érkező Batman vs. Superman című filmjében, hogy a mozi történelmében először a vásznon is megmérkőzzön örök riválisával és kollégájával, az Acélemberrel.

Lájkold vagy oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz közösségünkhöz a Facebookon! Csekkold videóinkat a Youtube-on.